| Téma: Nyelvédesanyánk. |
|
|
| alexander |
|
Népdalaink, népmeséink, a népi kiszólások gazdag tárháza mutatja a magyar lelkületet, amely létrehozta a költészetet, festészetet, építő és a zeneművészetet a legmagasabb fokon.
Megemlítem itt az etruszk művészetet, amelyről Alinei Prof és Michelangelo Naddeo bizonyította a Kárpát medencei rokonságot. |
|
| alexander |
|
Hiszekegy
Az ősi titok -
A teremtés tanúi -
Mi magunk vagyunk. |
|
|
| menta |
|
persze, fordítanak, a szakrális szövegek fordítása mindig is a legmagasabb szellemi tevékenységek közé tartozott, a papi kaszt életének nagy részét a fordítások tették ki. Ez a megmaradást nagyban segítette, például nagyon sok szanszkrit és tibeti szöveg csak mongol nyelven maradt fenn.
A fordítás állásfoglalás is mindig. A jó fordításkor teremtő tevékenység történik - újra kell teremteni a szöveget. Mi is úgy fordítunk: adott egy formában a mondat- fellépünk a világosságához (a formanélküli Logoszhoz) és egy másik formában lehozzuk azt. Különben olyan lesz a fordítás, mint google fordító munkája.
*
A nyelv "ösiessége " nem csak a gyököktől függ, hanem a nyelvi struktúrától. Az indo-árja nyelvek őse: a szanszkrit - amikor tanulják: gyököket és struktúrát, nyelvtan tanulnak - abból épülnek fel a szóbokrok és nő fel a szöveg aranyfája. 30 évig tanulják brahmanák- akiknek nem mellesleg az anyanyelvük. Benáresben (Váranasi) pedig az egyetemen ezen a nyelven oktatnak- modern fizikát is, nem holtnyelv. Négyezer éve a Rig-Véda ezen a nyelven szólt - hangzott, mire leírták (pálmalevelekre), már sok mindent nem értettek belőle a bráhmanák sem- csak recitálták a szertartásokon. A klasszikus szanszkrit élő nyelv. A latin is archaicitást mutat.
Jobb archaikusnak hívni- en arché -> kezdetében eredetében állapothatározó értelmében - a kezdethez, az eredethez ér. Ha van egy valóban új gondolatunk, az intuíció révén "onnan" ered - a Logoszból. Szt János prológusát ezzel a szóval kezdi..
*
Sajnos a nyelvészek bánatára az "ősnyelv" nem marad fent. Még az a folyékony állapot sem, amiből a ~7000 (ha az egymást voltaképpen nem értő dialektusokat is nézzük, akkor ~20ezer) nyelv keletkezett. Nagyon valószínű, hogy az ősnyelv(ek)et énekbeszédben recitálták, az énekből alakult ki a beszéd. Természetesen teljesen elvetett a nyelvészek és más gondolkodók körében, hogy a hangutánzó, reflexszerű jelzésekből alakulhatott volna ki, az az állatoké.
A szó világosságát a Logoszból nyeri, és sajátos emberi méltóságunk fundamentuma.
*
Érdekes megfigyelni, hogy egyetlen nyelvből sem hiányzik semmi. És egyik nyelv sem "rossz" mind jó. Az archaikus időkben megalkották, ami hiányzott, és az élő, eleven része lett a világnak. A mesterséges nyelvek ezt nem tudták megtenni, nem archaikus szempontok szerint, hanem racionálisan készítették, nem teremtették, nem a Logoszból nyeri világosságát, hanem közelebb áll a google fordító működéséhez. Sajnos ahogy fajok, nyelvek is halnak ki, megsiratom őket, nagy veszteség.
*
Kicsi gyereknél és nagy költőknél még meg lehet figyelni, hogy alkot egy-egy kifejezést.
A nyelvcsaládoknál megpróbálnak a gyökerek felé haladni, sok vita van itt. Érdekes, hogy a (nagyon nehéz) indián nyelveknél -néha ~200 km-re egymástól- külön nyelvcsaládot lehet találni.
*
Az édes anyanyelvünk, a magyar nyelv ragyogó, költészetre talán a világon a legjobb, boldogsággal tölt el, hogy van Arany János, József Attila, Radnóti és a többi nagy ajándékunk, és a valószínűleg csak miénk Weöres Sándor. Nem kell %-os kimutatás arról, hogy miénk a világon a legszebb, legjobb, nem lesz ettől semmi jobb. Ez egy betegség, ami abból fakad, hogy évtizedekig elnyomták az identitástudatunkat, lehazudták a történelmünket. Gyógyuljunk ki belőle, és olvassuk a szép verseket, mindenki jobb lesz általa.
*
A száj ugyanis a szív bőségéből szól. A jó ember jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember rossz kincséből rosszat hoz elő.
Mondom nektek: az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon.
Szavaid alapján igazulsz meg, és szavaid alapján vonsz magadra ítéletet. Mt 12,35-37
* |
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Nade, itt a tibeti-szanszkrit nyelvről van szó, vagy ilyen nyelv nincs is?? ... 
|
|
|
|
| menta |
|
|
hát ez gyenguszra sikeredett... a tibeti az sino-tibeti nyelvcsaládba tartozik, a szanszkrit pedig az összes indogermán nyelv bizonyított őse - külön nyelvcsalád, mindkettő mélységesen archaikus |
|
|
| R.András |
|
Grétsy tanár úr pontosan ugyanazt a véleményt képviseli "akik" ügyben, mint én.
És még azt is mondja, hogy megfelelő mondatszerkezetbe kell tenni.
Ebben is egyetértünk, én sem mondtam, hogy nem kell. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Hiába fordulnánk, ő nem azt mondja, amit te akarsz kihozni itten ....
Ő azt mondja, hogy megfelelő mondatszerkezetbe kell tenni, ha mindenáron az "akik"-et akarod használni!
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
|
Nem, a család az egy gyűjtő fogalom. Az "akik" az nem a családra vonatkozó névmás. |
|
| R.András |
|
|
Ne engem kérj, hanem Grétsy tanár urat ! |
|
| R.András |
|
|
Akkor nem. És termékcsaládoknál sem. |
|
| negyven rabló |
|
|
Kérlek neee! Inkább megígérem, hogy sose írok többet nyelvi témában! |
|
| Felkesz Deneverr |
|
|
( "Család" sokféle van. Például, ha szurikátákból áll, akkor már nem beszélhetsz róluk úgy, hogy "akik". ) |
|
| R.András |
|
|
A "család" a család tagjait jelentő gyűjtőfogalom. |
|
| R.András |
|
|
Az "aki" durva hiba, az "akik" elfogadható. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
"Szerintem az "akik" névmás jól kifejezi, hogy a cég, család nem ember, de emberek csoportja."
Ha egy családban élő emberekről beszélsz úgy, hogy "akik", akkor az nem a családra mint gyűjtőfogalomra vonatkozik, hanem arra a néhány emberre aki a családban van!
|
|
| negyven rabló |
|
|
Bocs, félreérthető: IV. Károly fiáról és unokájáról írtam! |
|
| negyven rabló |
|
Ne már!
Az aki cím alatti szövegben az utolsó mondat:
"Gyűjtőnévhez ~ névmást kapcsolni azonban durva - bár sajnos terjedőben lévő - hiba: a család, a cég, a vállalat, ...~ Helyesen: A család, a cég, a vállalat, amely!"
(Gépelve idéztem, a kiemelés tőlem, mert kopizni nem lehet.) |
|
|
|